Etarget

görögország

A legszebb görögországi üdülő helyek, melyek közül a legmagyarosabb Sarti, a legmelegebb Tolo, a leggyönyörűbb Stavros, Vrasna, Asprovalta, legpiszkosabb Paralia, legkülönlegesebb Nei Pori, leghomokosabb Korfu / Sidari, legszabadabb Thassos és a legrejtélyesebb Zakynthos...

Etarget

Spanyolország!!!

Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.

A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibériaiak, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyan abban az évben, Kolombusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, azóta Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát éli. 1992-ben Barcelonában rendezték meg az olimpiát.

Az Európai Unió, a NATO és az ENSZ tagja. Fővárosa Madrid.

A nép- és országnév eredete

A spanyol szó végső eredete a latin HISPANIOLUS, azaz kb. ’hispánka’, amely espaignol alakban került a provanszálba, onnan español írásmóddal a spanyolba, majd a többi (újlatin) nyelvbe. A magyar nyelvben egy északolasz nyelvjárási – s-sel ejtett – spagnol alak honosodott meg. Azonban, míg nyelvünkben a „spanyol” szó egyaránt utalhat spanyolországi és spanyol nyelvű személyre vagy dologra, addig a spanyolban megkülönböztetik a spanyol (spanyolországi) és a spanyolul beszélő (spanyol nyelvű) fogalmakat egymástól: előbbire az español, az utóbbira az hispano vagy latino szót alkalmazzák. Az ország önelnevezése – España – a latin HISPANIA folytatása, a középkori spanyolban még Hespaña alakban is előfordult.

Fekvése, határai

Portugáliával és Gibraltárral osztozik az Ibériai-félszigeten. Északon a Pireneusok természetes határt képez Franciaország és Andorra felé. Keleten és délkeleten a Földközi-tengerrel (1663 km) érintkezik, északon a Vizcayai-öböl, északnyugaton illetve délnyugaton a Cádizi-öböl jelenti szintén természetes határát az Atlanti-óceán (711 km) felé. Délen a Gibraltári-szoros választja el Afrikától (14 km). A partok teljes hossza 3144 km.

A királyság részei a szárazföldi területeken kívül még:

  • A Baleár-szigetek a Földközi-tengeren 5014 km², két főszigetből (Mallorca és Menorca), két kis szigetből (Ibiza és Formentera, illetve még 150 apró sziklából áll.
  • A Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban 7550 km², összesen 7 szigetből és 6 kisebb sziklaszigetből áll. Nyugati szigetei: Tenerife, La Palma, La Gomera, Hierro, keleti szigetei: Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és öt kis sziget. 1100 km-re fekszik Cádiztól.
  • Ceuta és Melilla városok Afrika északi részén és több sziget a Földközi-tengeren a Gibraltári-szoros közelében, mint Penon de Velez, Alhucemas és Chafarinas szintén az ország területeit képezik.

Nem tartozik Spanyolországhoz a jelenleg is brit koronagyarmat Gibraltár.

Történelem:

A hódítás hosszú és kemény harcai után az Ibériai-félsziget a Római Birodalom Hispania nevű provinciája lett. A korai középkorban germán uralom alatt állott. Később a behatoló muszlimok hódították meg. Nagyon hosszú, átmeneti vereségeket hozó harcban az északi keresztény királyságok fokozatosan visszaszorították a muszlim uralmat, végül annak utolsó maradványát, Granadát is elfoglalták 1492-ben – abban az évben, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát. Ekkor világbirodalom teremtődött. Spanyolország lett Európa legerősebb hatalma. A világ vezető hatalma volt a 16. században és a 17. század első felében, de a folyamatos háborúk és más problémák fokozatosan aláásták erejét. Franciaország a 19. század elején megszállta Spanyolországot, ami káoszt váltott ki; a birodalom legnagyobb része függetlenné vált Spanyolországtól, ahol folytatódott a politikai instabilitás. A 20. században polgárháború pusztította az országot, azután autoriter kormányzata volt. Ezekben az években az ország stagnált, bár az időszak végét jelentős gazdasági fejlődés jellemezte. 1978-ban a demokráciát helyreállították parlamentáris alkotmányos monarchia formájában. 1986-ban Spanyolország csatlakozott az Európai Unióhoz; kulturális reneszánsz és komoly gazdasági növekedés követte a lépést.

Őskor

  • Az Ibériai-félsziget őslakosai

Hispania,a jelenlegi Spanyolország, már az ős- és újkőkortól lakott volt. Az ország északi partvidékén, Santander közelében lévő barlangok (Altamirai barlang) az őskőkori ember festményeit rejtik. A 18 méter hosszú és 8 méter széles főterem mennyezetét szarvasokat, vaddisznókat, lovakat és bölényeket ábrázoló élethű festmények borítják – akad köztük két méternél hosszabb is. Az alakokat faszénnel rajzolták meg, majd földfestékekkel élénkvörösre és ibolyaszínűre festették. A kisebb termekben fekete színnel festett és vésett képek is találhatók. A festményeket 1879-ben fedezte fel egy környékbeli földbirtokos, Marcellino de Sautola, aki tűzkőből és állati csontból készült szerszámokat is talált a barlangban. A spanyol és külföldi szakértők eleinte hamisítványnak tartották a festményeket, amelyekről végül csak 1902-ben állapították meg, hogy valóban i. e. 13500 körül készülhettek.

Ókor

  • A római uralom: Hispania

Mivel Európa és Afrika között helyezkedik el, a Pireneusi-félsziget mindig is különböző törzsek és civilizációk hódításainak célpontja volt. A terület őslakói, a vitatott eredetű ibérek, i. e. 800 körül összeolvadtak a Pireneusokon át benyomuló keltákkal (keltiberek). Hispania gazdag érclelő helyei, ideális, hajózható partjai, előnyös földrajzi helyzete vonzották a hajós népeket. Az i. e. 10-11. században a föníciaiak telepeket létesítettek a keleti parton. Ők alapították Malacát (Malága) és Gadest (Cádiz). Az i. e. 7. században görögök jelentek meg a déli és a keleti partvidéken, akiknek később át kellett engedniük a területet a karthágóiaknak. A második pun háborúban (i. e. 218-201) összeomlott Karthágó hatalma. A rómaiak i. e. 3. században érkeztek, de két további századba került, mire leigázták a félszigetet. A római jog, a latin nyelv és a római szokások fokozatosan az élet részei lettek. A rómaiak i. e. 197-ben két provinciát létesítettek: Hispania citeriort, és Hispania ulteriort. A luzitánok Viriathus vezetésével még felkeltek a rómaiak ellen, majd őket a keltebirek követték (Numantia ostroma, i. e. 134-133), de a felkeléseket leverték. A római uralom mélyen átalakította a társadalmat, gazdasági változásokat idézett elő (rabszolgaság, mezőgazdaság, kézműipar, bányászat, kereskedelem, utak építése). A romanizáció legerősebben a Közép-és Dél-Hispaniát hatotta át, északot (a mai Baszkföld) kevésbé. A hispaniai tartományok számos híres egyéniséget adtak a Római Birodalomnak: Marcus Valerius Martialis, Marcus Annaeus Lucanus, Lucius Annaeus Seneca, Marcus Ulpius Traianus, Publius Aelius Hadrianus. Az i. sz. 4. századtól elterjedt a kereszténység. A római uralomnak a folytonos betörések (szvévek, vandálok, alánok) és a népvándorlás vetett véget a Pireneusi-félszigeten.

Középkor

  • A vizigót korszak

409-ben Hispaniát megtámadták a germán törzsek, és 419-re megalapították a Vizigót Királyságot. A nyugati gótok 711-ig uralkodtak, amikor is a muzulmánok átkeltek a Gibraltári-szoroson és győzedelmeskedtek Roderik, az utolsó gót király felett. 714-re az arab hadsereg az egész félszigetet elfoglalta, kivéve az északi hegyes vidékeket. A déli (Al-Andalus, ahogyan az arabok nevezték) muzulmán megszállás közel 800 évig tartott. Ez alatt az idő alatt a művészetek és tudományok virágoztak, új terményeket és mezőgazdasági technikákat vezettek be, palotákat, mecseteket, iskolákat, kerteket és nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongánál, a félsziget északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével egy kis hadsereggel először győzte le az arabokat. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, a terület keresztény visszahódításának kezdetét.

  • A reconquista

A 13. század végére Kasztília és Aragónia a keresztény hispaniai területek két legerősebb királyságává nőtte ki magát, és 1479-ben egyesült Izabella (Kasztília hercegnője) és Ferdinánd (Aragónia trónörökösének) frigyével. A katolikus uralkodóként ismert pár egyesítette egész Spanyolországot. 1478-ban megalapították a könyörtelenségéről híres spanyol inkvizíciót, kivégezve és elűzve ezzel több ezer zsidót és nem keresztényt. 1482-ben megostromolták Granadát és 10 évvel később az utolsó arab király is megadta magát, beteljesítve ezzel a reconquistát. 1492-ben Izabella és Ferdinánd – az inkvizíció hatása alatt – rendelkezést adott ki a spanyolországi zsidók kiűzéséről (expulsión), amelyet még abban az évben végrehajtottak.

Újkor

  • A spanyol birodalom fénykora

Spanyolország hatalmas birodalmat épített ki az Újvilágban, Kolumbusz 1492-es amerikai partraszállása után. Arany és ezüst áramlott a spanyol kincstárba Mexikóból és Peruból, miután a hódítók földeket szereztek Kubától Bolíviáig. Spanyolország monopolizálta a kereskedelmet az új gyarmatokkal, és a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Ám ez a protekcionizmus hátráltatta a kolóniák fejlődését és egy sor költséges háborút eredményezett Angliával, Franciaországgal és Hollandiával.

  • Spanyol gyarmatosítás

Az Újvilágba megindult a spanyol konkvisztádorok hada. A portugálokkal ellentétben a spanyolok az Újvilágban már gyarmatokat létesítettek, nem elégedtek meg a partvidék meghódításával. A konkvisztádorok alkirályságokat hoztak létre, amelyek urai kizárólag a spanyol királynak tartoztak felelősséggel.

Elsőként Hernán Cortés vezetett hadjáratot a mexikói aztékok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a majákat hódította meg. 1531-ben Francisco Pizarro a perui Inka Birodalmat döntötte meg. A hódítók hallatlan technikai fölénye, valamint a járványok nyomán az őslakosság alig 15-20%-a maradt életben.

  • A birodalom hanyatlása

1808-ban I. Napóleon seregei behatoltak az országba és a spanyol korona mindinkább elvesztette a gyarmatai feletti uralmat. Egy madridi felkelést követően a spanyolok összefogtak, és öt éven át tartó függetlenségi háborút vívtak a franciák ellen. 1813-ban a francia haderőt végleg kiűzték, és 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd 20 éves uralkodása alatt visszaállította az inkvizíciót, üldözte a liberálisokat és a konzervatívokat, korlátozta a szólásszabadságot. A spanyol gazdaság pangott, az amerikai gyarmatok pedig kivívták függetlenségüket.

A végzetes 1898-as spanyol-amerikai háború a Spanyol Birodalom összeomlását jelentette. Spanyolország vereséget szenvedett egy sor tengeri csatában, ami Kuba, Puerto Rico, Guam és Fülöp-szigetek elvesztését eredményezte. Spanyolország gondjai tovább fokozódtak a 20. század első feléig. 1923-ban, amikor az ország a forradalom küszöbén állt, Miguel Primo de Rivera államcsínyt hajtott végre és 1930-ig katonai diktátorként kormányozta Spanyolországot. 1931-ben XIII. Alfonz, az utolsó király elmenekült az országból. Másnap kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot, amely hamarosan belső konfliktusok áldozatává vált.

A Legujabb  kor:

  • A spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra (1936 – 1975)

Amikor 1936-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták vezetőjét, José Calvo Sotelot, a hadsereg jó indokot talált arra, hogy megdöntse a kormányt. A rákövetkező polgárháború alatt (1936-39) a nacionalisták széles körű katonai és pénzügyi támogatást kaptak a nemzetiszocialista Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, míg a megválasztott republikánus kormány csak a szovjet segítségre és kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. A fasizmus fenyegetése ellenére Anglia és Franciaország a háború kiszélesedésétől félve megtagadta a republikánusok támogatását.

1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a polgárháborút, amely több mint 350 000 spanyol halálát követelte. Franco 35 éves uralma első felében politikailag és gazdaságilag Spanyolország elszigetelődött, a gazdasági recesszió sújtotta az országot. Ez az állapot egészen az 1950-es évekig tartott, amikor a turizmus fellendülése és az Amerikával kötött nemzetközi szerződés megteremtette a forrásokat az ország gazdaságának felépüléséhez. Az 1970-es években Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdasága egész Európában.

Francót, aki sosem szüntette meg a királyságot, 1975-ben bekövetkezett halála után végrendelete szerint I. János Károly (Juan Carlos I) király követte, XIII. Alfonz Bourbon-házi uralkodó unokája. Spanyolországban János Károly reformjainak köszönhetően hamarosan létrejött a parlamenti demokrácia.

  • 1975 után

Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. 1992-ben az ország újra reflektorfénybe került, Barcelona adott otthont az olimpiai játékoknak, Sevilla az Expo92-nek, és Madridot kiáltották ki Európa kulturális fővárosának. 1996-ban a Néppárt (PP) alakított kormányt, amelyet José María Aznar vezetett. A jelenleg hivatalban lévő szocialista kormány vezetője José Luis Rodríguez Zapatero

Földrajz

Domborzat

Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és hegységek uralják. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600 m felett van.

A legmagasabb csúcsok
Hegycsúcs Tartomány Méter
Teide Sta. Cruz de Tenerife 3718
Mulhacén Granada 3478
Aneto Huesca 3404
Veleta Granada 3392
Punta de Llardana Huesca 3375
La Alcazaba Granada 3366
Monte Perdido Huesca 3355
Pico Marboré Huesca 3328
Pico Perdiguero Huesca 3321
Pico de la Maladeta Huesca 3309
Forrás: Dirección General del Instituto Geográfico Nacional (España)

Geológiailag, morfológiailag a spanyol tájakat három nagyobb vidékre oszthatjuk:

  • Az ország központi részén a Mezeta (Meseta Central Española) felföldje terül el, mely 200 000 km² vidéket foglal magába, 600–1000 méter közötti váltakozó magassággal, átlagos magassága 700–800 méter. A Kasztíliai-választóhegység (Cordillera Central) osztja két részre, melynek vonulatai a Sierra de Gata, a Sierra de Gredos és a Sierra de Guadarrama. Így alakul ki a választóhegységtől északra az Északi-Mezeta (Meseta Septrentional), attól délre pedig a Déli-Mezeta (Meseta Meridional).
  • Belső peremhegységek vidéke:
    • északon az Asztúriai-hegység, legmagasabb pontja a Torre Cerredo (2648 m, Picos de Europa – masszívum)
    • északnyugat-keleti irányban az Ibériai-hegység, legmagasabb hegye a Sierra de Moncayo (2313 m).
  • Külső peremhegységek vidéke:
    • Északon a Kantábriai-hegység 1700 méteres magasságával összekapcsolja az Asztúriai-hegyvidéket a Pireneusokkal, a Kantábriai-tenger mentén vonul végig. Legmagasabb csúcsa a Picos de Europa, 2645 m.
    • A Galíciai-hegység Spanyolország északnyugati csücskében foglal helyet, rengeteg csipkézett öböllel a partvidéken.
    • A Katalóniai-hegység délnyugat felől kapcsolódik ugyancsak a Pireneusok láncaihoz, legmagasabb vonulata a Montseny (1741 m).
    • Az Andalúziai-lánchegység vagy Bétikai-Kordilerrák az ország déli részén emelkedik, a Gibraltári-szorostól a Cabo de la Nao fokáig. Az ország legmagasabb hegyei sorakoznak itt.
    • A peremhegyvidékhez csatlakoznak az Ebro-medence, a Tajo-medence és a Guadalquivir-medence.

Vízrajz:

A Spanyolországban található több mint 1800 folyam és forrás közül csak a Tajo hosszabb 960 kilométernél, és 90 kivételével mind rövidebb 96 kilométernél. Ezek a rövid folyók csak kis vízmennyiséget szállítanak, és az év némely szakaszában ki is száradnak, ám mikor nagy a vízhozam, igen sebesek. A nagy folyók többsége a magas hegységekből ered, átfolyik a központi Mezetán és Portugáliában ömlik bele az Atlanti-óceánba (kivételt képez az Ebro, amely a Földközi-tengerbe torkollik). Az északnyugati partvidéket számos, fjordhoz hasonló sziklás benyúlás tarkítja.

A Mezetán keresztül nyugatra folyó folyamok közül a Duero, a Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir a legnagyobb. A Guadalquivir az egyik legjelentősebb, mivel a folyó áradásai a közvetlen közelében termékeny völgyet alakítottak ki. A szárazföld belsejében a folyón nagyobb hajók is könnyen hajózhatnak, és Sevillát az egyetlen olyan belföldi spanyol kikötővé teszi, ahonnan óceánjárók is indulnak. Az északi régió legnagyobb folyója a Miño.

Az ország legnagyobb gátja az El Atazar gát Madrid közelében, amely a város vízellátását biztosítja.

Európa legdélebben fekvő gleccsere a Sierra Nevada hegységben található Mulhacén hegyen van.

Éghajlat

Spanyolország klímáját négy főbb részre oszthatjuk:

  • mediterrán: esős tavasz és ősz. Mérsékelt nyár kellemes hőmérséklettel.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Murcia 47,2 °C, Malaga 44,2 °C, Valencia 42,5 °C, Alicante 41,4 °C, Palma de Mallorca 40,6 °C, Barcelona 39,8 °C.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Gerona -13,0 °C, Barcelona -10,0 °C, Valencia -7,2 °C, Murcia -6,0 °C, Alicante -4,6 °C, Malaga -3,8 °C.
  • kontinentális: hideg tél (gyakori havazásokkal északon), forró nyár.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Sevilla 47,0 °C, Córdoba 46,6 °C, Badajoz 45,0 °C, Albacete és Zaragoza 42,6 °C, Madrid 42,2 °C, Burgos 41,8 °C, Valladolid 40,2 °C.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Albacete -24,0 °C, Burgos -22,0 °C, Salamanca -20,0 °C, Teruel -19,0 °C, Madrid -14,8 °C, Sevilla -5,5 °C.
  • óceáni: Az észak-atlanti partvonal mentén. Csapadékos tél, mérsékelt, hűvös nyár.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao 42,0 °C, A Coruña 37,6 °C, Gijón 36,4 °C.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Bilbao -8,6 °C, Oviedo -6,0 °C, Gijon és A Coruña -4,8 °C.
  • szubtrópusi: A Kanári-szigeteken. A hőmérséklet 18 és 24 °C között mozog az egész év során.
    • Legmagasabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 42,6 °C.
    • Legalacsonyabb hőmérsékleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 8,1 °C.

Növény- és állatvilág

  • Növényvilága: mediterrán flóraterülethez tartozik, kevés az erdőterület, főleg magyaltölgy és paratölgy, píneaerdők aleppói fenyővel és pínea fenyővel, délen agavé, indiai füge, eukaliptusz, törpepálma, olajfa, mirtusz, oleander, citrom- és narancsültetvények, a Mesetán macchia cserjés, bodorrózsa vagy sztyeppés pusztaság.
  • Állatvilága: Európában csak itt él dögkeselyű, vadmacska, kaméleon, cibetmacska, védett a spanyol kőszáli kecske és a muflon, délen mérgeskígyó.