Etarget

görögország

A legszebb görögországi üdülő helyek, melyek közül a legmagyarosabb Sarti, a legmelegebb Tolo, a leggyönyörűbb Stavros, Vrasna, Asprovalta, legpiszkosabb Paralia, legkülönlegesebb Nei Pori, leghomokosabb Korfu / Sidari, legszabadabb Thassos és a legrejtélyesebb Zakynthos...

Etarget

Semana santa

  • Semana santa

Andalúziában nem feledkezhetünk meg a katolikus hagyományokról, amelyek minden mediterrán nép esetében mélyen gyökereznek. A Semana santa, azaz Szent Hét, vagy idehaza Nagyhét a húsvét előtti héten veszi kezdetét, vasárnap. Ekkor körmenetek indulnak el a tartomány templomaiból, és hordozható állványzaton trónokat hordoznak körbe a városokban és falvakban. Ezeken Jézus vagy Mária ül. A gazdagon feldíszített trónusokat fehér leplekbe öltözött vezeklők, ahogy ott nevezik, penitentes követik. A leplek hagyománya még az inkvizíció idejéből ered. A penitenteseket követik a fekete ruhába öltözött, gyertyákat vivő nők, akiket servidoras-nak hívnak. A menet előtt katonai zenekar adja a ritmust. Az emberek gyakran könnybe lábadt szemekkel, keresztet vetve nézik végig, ahogy elhalad előttük a körmenet. Az sem ritka, hogy meg akarják érinteni a szobrokat.

Bikaviadal

Plaza de Toros de la Real Maestranza, Sevilla
  • Bikaviadal

Spanyolul corrida. A görög és római korban is létező mulatság a mórok közvetítésével keveredett Spanyolországba. IV. Károly spanyol király megtiltotta a bikaviadalok rendezését, mert túl véresnek és barbárnak tartotta. Csak a napóleoni időkben éledhetett újjá ez a szórakozás. Nem véletlen, hogy Andalúziával kapcsolatban merül fel a bikaviadal, hiszen a sevillai Plaza de Toros aréna az ország legnagyobbja. 20 ezer ember élvezheti és izgulhatja végig a torreádorok véres előadásait. A “nemzeti sport”-nak azért is van akkora sikere, mert a bikaviadalok immár társadalmi eseményekké váltak. Sokan járnak ide megbeszélni ügyes-bajos dolgaikat, sőt üzletek is köttetnek az aréna soraiban. Az évente 1000 bika és 3000 ló életét követelő attrakcióra jegyet szerezni nem könnyű feladat.

Flamenco

Paco de Lucía

Ezen a tájon alakult ki ez a tánc, s Andalúzia történelmének szinte minden cseppjét magába szívta . Az andalúz cigányok között terjedt el, és így hódította meg a világot. A mórok, cigányok, berberek, zsidók és spanyolok lakta Andalúziában a központi hatalom erőszakos katolicizmusa, inkvizíciója váltotta ki a cigányokból ezt az érzelemdús táncot. Ezért is olyan nehéz flamencót táncolni, hiszen a táncnak erős érzelmeket kell kifejeznie. Szerelmet, gyászt, bánatot és elnyomást öntenek tánclépésekbe, mozdulatokba. A flamenco szó eredete a holland flaming, melynek jelentése – a táncon kívül – „flamand” és „flamingó”. A nevet a madárhoz hasonló jellegzetes kéztartásról, illetve a kecses mozgásról kaphatta. A dinamikus tánc eredetileg tapssal kísért ének volt, de mára a tapsot felváltotta és kiegészítette az elmaradhatatlan kasztanyetta (castañuela), az énekhangot pedig kiegészíti a tánc és a gitár.

Azulejo

Aki ellátogat Andalúziába, sok helyen találkozik az azulejokkal. A házak, paloták és szinte minden épület belsejét ugyanis színes csempék, azulejok borítják. Külön művészeti ággá fejlődött a 13. század végén az arabok közvetítésével bekerült csempék gyártása. Használatukat nem a divat szeszélyei indokolták, hanem az a tény, hogy a csempe enyhíti a nyári hőséget. A színes, művészien kidolgozott csempék agyagból készültek. A mesterek először megfestették a táblákat, majd cinkkel, mangánnal, rézzel, vassal és kobalttal díszítették a csempéket. Ezután berakták őket egy kemencébe, és 24 órán keresztül 900 fokon égették. Végül 24 órán keresztül hűlni hagyták. Így váltak maradandóvá.

Mór mecsetek

A mórok nagy hatással voltak az egész ország nyelvére, kultúrájára, építészetére, hagyományaira. Andalúziában érték el a legnagyobb hatást, hiszen ez a terület volt a leghosszabb ideig mór kézen. Ma is élnek arabok a tartományban, de főleg az arab fürdők, a mecsetek és a kalifák, emírek palotái idézik a történelmi kort.

A mórok a sivatag népe, így a vizet szentként, minden élet alapjaként tisztelték. Mindemellett a Korán előírja az igaz hitűeknek a testi tisztaságot. Andalúziában ekkor tucatjával épültek az arab fürdők. Kiterjedt csővezeték hálózatokon keresztül folyt a meleg és a hideg víz a medencékbe. A közfürdőkben az egyik nap a férfiaké volt, míg a következő a nőké. A fürdőknek azonban nemcsak a megtisztulást kellett szolgálniuk, hanem érzéki elégedettséget is ki kellett váltaniuk a fürdőzőkből. Ezért igyekeztek díszes csempékkel borítani a fürdőket, és a vizet is általában kőszobrok köpték.

Az Alhambra híres udvara (oroszlán-kút)

A mórok minden városban megépítették vallásuk jellegzetesen szent helyeit, a mecseteket. A karcsú minaretek erdejében megbúvó mecsetek akkoriban a város szívének számítottak. Azonban a reconquista után a katolikus uralkodók majdnem minden mecsetet leromboltak, vagy keresztény templommá átépítettek. A paloták mellett így ma csak a mesteri mecsetet lehet látni. Ez utóbbiakra találhatunk igazán lenyűgöző példát Córdobában, a Mezquitát, a világ egyik legnagyobb mecsetjét. Egyik leghíresebb mór műemlék Granadában, az Alhambra, a város fölött fekvő erődítmény, melynek belseje csodálatos mór palotát rejt. A Sierra Nevada északi lejtőire is nagyszerű kilátással bíró palotát évente 2 millió turista keresi fel.

Közlekedés

Cádiz tartomány Campo de Gibraltar járásában van az európai kontinens legdélebbi vasútállomása: az Algeciras város vasútállomása

Ipar

  • Bányászat: Andalúzia hegyvidékei nemcsak a síelni vágyóknak hoznak hasznot. Évezredek óta ismert bányák sorakoznak a Sierra Morena és a Sierra Nevada völgyeiben. Higanyt, ólmot, rezet és piritet rejt a hegy gyomra. Ezek megmunkálása azonban ritkán történik Andalúziában.

Mezőgazdaság

Az idegenforgalmon kívül azonban vannak még kiemelt iparágai a déli tartománynak. Ilyen a szőlőtermesztés és ehhez szorosan kapcsolódik a bortermelés. Ahhoz képest, hogy Andalúzia Spanyolország második legnagyobb bortermelő tartománya, nem sok szőlőültetvénnyel találkozunk az utak mentén. A sikert egy speciális, világszerte ismert fajta hozta az andalúz borászoknak, ugyanis a sherry őshazája ez a tartomány.

A szőlő mellett megterem itt az olajbogyó, a citrusfélék, a dohány, a gyapot, a fűszerpaprika és más zöldségféle. A feldolgozásra több üzem is létesült, ezek adják az andalúz ipar gerincét. A földművelés mellett az állattenyésztésnek is nagy hagyományai vannak.

A száraz területek juhnyájai mellett ismertek az andalúziai bikák, amelyeket gyakran a viadalokra tenyésztenek. Azonban a legismertebbek az itt nemesített fehér andalúziai lovak.

Turizmus

A tartomány története és sok körülmény is közrejátszott abban, hogy Andalúzia gazdasága nem tartozik a legvonzóbbak közé az országban. A második világháború előtti Franco-rezsim olcsó munkaerőt és nyersanyagot sajtolt ki a tartományból. Az egyre szegényebb régiót az 1950-es években sikerült kicsit magához téríteni, amikor felfedezték Andalúzia tarkaságát, strandjait. Innentől kezdve turisták árasztották el az addig elzárt, szegény területeket. Az Európai Unió is foglalkozott Andalúzia felzárkóztatásával, de a segélyek csak a tartomány nyugati részének iparosodásához volt elég, amelynek központja Sevilla és Huelva. Ezen felül az infrastrukturális támogatások legalább mindenhol megalapozták az andalúz sikerágazat, a turizmus fejlődését. A tartomány lakóinak nagy része ugyanis ebből az szolgáltatási ágazatból él.

Az andalúz dialektus

Andalúziában a kasztíliai spanyol nyelv déli változatát beszélik, amely a kiejtésére nézve – főleg a falvakban – erősen különbözik a standard spanyoltól. Az andalúzok nagyon gyorsan beszélnek, több hangot nem ejtenek, vagy nem úgy ejtenek ki, ahogy a művelt köznyelvben, így nagyon oda kell figyelni ahhoz, hogy megértsük őket. Bár nyelvük írásban nem különbözik a spanyol köznyelvtől, voltak már próbálkozások saját, kiejtést jelölő helyesírás bevezetésére.