Etarget

görögország

A legszebb görögországi üdülő helyek, melyek közül a legmagyarosabb Sarti, a legmelegebb Tolo, a leggyönyörűbb Stavros, Vrasna, Asprovalta, legpiszkosabb Paralia, legkülönlegesebb Nei Pori, leghomokosabb Korfu / Sidari, legszabadabb Thassos és a legrejtélyesebb Zakynthos...

Etarget

Mallorca

Mallorca (katalánul, spanyolul; ejtsd: [ma'λorka]) Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, mely a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keltre található. A szigetcsoport többi tagjához (Ibiza, Formentera, és Menorca) hasonlóan közkedvelt turistacélpont. Mallorca az 1960-as évektől kezdve fokozatosan vált a „nyugati országokban” a tömegturizmus szinonímájává. Mallorca neve a latin insula maior („nagyobb sziget”) szó egy későbbi változatából, a Maiorica szóból származik.

A sziget fővárosa Palma de Mallorca (Palma), mely egyben a Baleár-szigetek spanyol autonóm tartomány székhelye is. Mallorca nemzeti himnusza a La Balanguera.

Földrajz

Mallorca a Földközi-tenger keleti medencéjében fekszik. A Baleár-szigetek legnagyobbika Ibiza, Menorca, Formentera mellett. Nagysága 3684 km². Partszakaszainak összesített hossza 554 km. Ezek egy része lassan mélyülő homokos part, míg másutt sziklás meredek partszakaszok találhatóak.

Domborzat

Mallorca szigetét keletről, és nyugatról két, nagyjából 70 kilométer hosszan elterülő hegylánc határolja. Keletről a Serra de Llevant, nyugatról pedig a Serra de Tramuntana.
Északon és délen két nagyobb öböl, az Alcúdiai-öböl (Badia de Alcudia), illetve a Palmai-öböl (Badia de Palma) található.
Mallorcának jelentősebb állandó folyója nincs. Számos vízfolyás található a szigeten, de ezek csupán a hegyekből lezúduló esővizet vezetik el, s az éghajlati viszonyok hatására rendszeresen kiszáradnak.
Bár természetes tavak nincsenek, a hegyekben több mesterséges tó található, melyekbe csapadékvizet gyűjtenek, és tárolnak.

Mallorca közelében két kisebb lakatlan sziget is található, Cabrera illetve Dragonera.

A sziget főbb hegyvidékei:

A Serra de Tramuntana (sp. Sierra de Tramuntana) hegysége, a parttal párhuzamosan emelkedik, a nyugati vidéken. Legmagasabb pontjai:

  • Puig Major (1445 m) – a sziget nyugati részén, Sóller városától északra található. 1958-ban katonai radarállomás épült a hegycsúcson, ezért napjainkban turisták nem látogathatják.
  • Massanella (1364 m)
  • Puig Tomir (1102 m)
  • Puig de l’Ofre (1090 m)
  • Puig de Galatzó (1027 m)

A Serra de Llevant (sp.Sierra de Levante) hegysége, keleten húzódik. Legmagasabb csúcsai:

  • Puig de Morell (562 m)
  • Bec de Ferrutx (519 m)
  • Puig de Sant Salvador (510 m)

További hegyek a két hegyvidéken kívül:

  • Puig de Randa (543 m)
  • Puig de Galdent (420 m)

Éghajlat

Mallorca éghajlata mediterrán. A hegyekben (főként a Tramuntana-hegységben) jelentősebb mennyiségű csapadék hullik a sziget többi részéhez viszonyítva. Sőt, a hegylánc egyes részein télen havazás is előfordul.

Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Éves átlag
Napi hőmérséklet °C 15 15 17 19 23 27 30 30 28 23 19 15 21,8
Éjszakai hőmérséklet °C 7 7 8 10 13 17 20 20 18 15 10 8 12,7
Napsütéses órák száma 5 6 6 7 9 10 11 10 8 7 6 5 7,5
Esős napok száma 7 6 6 6 5 2 1 2 5 7 7 8 62
A víz hőfoka °C 15 14 14 15 18 21 24 25 25 23 20 17 19

Történelem

Mallorca az ókorban

Az első emberek i.e. 5000 körül érkeztek Mallorcára. A sziget természetes barlangjaiban éltek, és vadászattal, gyűjtögetéssel tartották fenn magukat.
Az évszázadok alatt lassan benépesült szigetre az első komoly külső hatást a karthágóiak, majd az őket legyőző rómaiak tették. Utóbbiak i.e. 123-ban foglalták el a Baleár-szigetcsoportot, s az általuk Balearis Majornak elnevezett Mallorcán számos várost alapítottak. Közéjük tartozik a mai főváros, Palma is. Ez az időszak tekinthető a sziget első virágkorának. Fellendült a mezőgazdaság (szőlészet, olívatermesztés), és az építészet (templomok, utak épültek).

A római uralom után

A római birodalom szétesése után az Ibériai-félszigete fokozatosan uralmuk alá hajtó mórok 903-ban Mallorcát is elfoglalták. A sziget új urai a rómaiakhoz hasonlóan fejlődést hoztak magukkal. Ismét fellendült az éptészet, és a mezőgazdaság. Különösen az olíva- és gyümölcstermesztés.
1229 szeptemberében I. Jakab aragóniai király seregéve elindult Mallorca felszabadítására. Hajói azonban több napos viharba kerültek, s végül csak komoly nehézségek árán sikerült kikötniük a mai Santa Ponsa közelében (a partraszállás emlékét emlékmű őrzi). December végére megtört a mórok ellenállása, s Mallorca keresztény fennhatóság alá került.

I. Jakab halála után örökösei váltották egymást a sziget trónján. Mallorca ekkor önálló királyság volt, egészen 1349-ig, amikor a Baleár-szigetek az Aragóniai Királyság fennhatósága alá került. Ebben az időszakban Mallorca a térség jelentős kereskedelmi központja volt, szerepe azonban 1492 (Amerika felfedezése) után folyamatosan csökkent. A szigetnek pedig állandósult kalóztámadásokkal is meg kellett birkóznia (ennek következtében sok lakos a belső, partoktól távolabbi részeken telepedett le).

A sziget a XX. században

A spanyol örökösödési háború, illetve a spanyol függetlenségi háború után Mallorca alkotmányt adott ki, melyben részleges önrendelkezést biztosított magának.
A polgárháború alatt Mallorca szinte végig a nacionalisták ellenőrzése alatt volt, mert bár a republikánusok 1936 nyarán kísérletet tettek a sziget elfoglalására, ez végül meghiúsult.

A második világháború után Mallorca fejlődése az 60-as években indult meg látványosan. Az 1960-ban átadott Son San Juan repülőtér új távlatokat nyitott a turizmusban, s a kiváló adottságokkal rendelkező sziget hamarosan az európai turisták kedvelt célpontja lett.

1983-ban A szigetcsoport teljes autonómiát kapott a spanyol államtól.
A töretlen fejlődést jól jelzi, hogy a 90-es évek második felében a szigetre látogató turisták száma megközelítette az évi hétmilliót. Az idegenforgalom ilyen mértékű fellendülése Spanyolország vezető gazdasági régiójává tette a Baleár-szigeteket.

Népesség

A szigetek lakossága 790 763 fő, 375 048-an Palma de Mallorcán élnek.

A szigeteken a katalán és a spanyol a hivatalos nyelv.

Közigazgatás:

A Baleár-szigetek Spanyolország 17 autonóm közösségének egyike. Az alkotmány szerint a Baleár-szigetek számos téren önálló jogkörrel rendelkezik. Ez alól kivétel a hadügy, és a külügy, mely továbbra is a madridi székhelyű spanyol kormánynak van alárendelve.

Mallorca 53 kerületből áll.

  • Alaró
  • Alcúdia
  • Algaida
  • Andratx
  • Ariany
  • Artà
  • Banyalbufar
  • Binissalem
  • Búger
  • Bunyola
  • Calvià
  • Campanet
  • Campos
  • Capdepera
  • Consell
  • Costitx
  • Deià
  • Escorca
  • Esporles
  • Estellencs
  • Felanitx
  • Fornalutx
  • Inca
  • Lloret de Vistalegre
  • Lloseta
  • Llubí
  • Llucmajor
  • Manacor
  • Mancor de la Vall
  • Maria de la Salut
  • Marratxí
  • Montuïri
  • Muro
  • Palma
  • Petra
  • Pollença
  • Porreres
  • Puigpunyent
  • Santa Eugènia
  • Santa Margalida
  • Santa Maria del Camí
  • Santanyí
  • Sant Joan
  • Sant Llorenç des Cardassar
  • Sa Pobla
  • Selva
  • Sencelles
  • Ses Salines
  • Sineu
  • Sóller
  • Son Servera
  • Valldemossa
  • Vilafranca de Bonany

Gazdaság

Mallorca gazdasága a XX. század közepétől fokozatos átalakuláson ment keresztül. A nemzetközi repülőtér (PMI) megépítése lehetővé tette a európai turisták számára, hogy kényelmesen, és gyorsan a szigetre utazhassanak. A helyiek közül egyre többen találtak munkát az idegenforgalomban, és a hozzá kapcsolódó építőiparban. A mezőgazdaság, és a könnyűipar fokozatosan háttérbe szorult.

Vallás

A mallorcaiak rendkívül vallásosak. A lakosság közel 100%-a római katolikus. A szigeten sok templom, kolostor található. Rendszeresen tartanak vallási zarándoklatokat.

Turizmus

Üdülőturizmus

Népszerű üdülőhelyek:

  • Playa de Palma – Palma de Mallorca strandja a főváros keleti részén, a repülőtér közvetlen szomszédságában.
  • C’an Pastilla – Playa de Palmától keletre terül el, a repülőtér mellett.
  • S’Arenal (El Arenal) – Playa de Palmától keletre, a Bahía de Palma (Palmai-öböl) felé nyílik.
  • Magaluf (Magalluf) – Palma Nova – A palmai öbölben fekszik, a fővárostól nyugatra, nevezetessége delfináriuma és víziparadicsoma.
  • Alcúdia – Középkori város kikötővel az északi parton. A Puerto de Alcúdia mentén húzódik a turistacentrum is.
  • Es Trenc – A sziget egyik legszebb strandja.
  • Cala Minor – A keleti parton terül el több apró öbölben.
  • Cala d’Or – A sziget keleti partján található. Több homokos strandja van, melyek védett öblökben fekszenek (Playa Cala D’Or, Cala Gran, Cala Esmeralda…).

Kulturális örökség [szerkesztés]

  • A sziget fővárosa Palma de Mallorca (Palma),
  • Inca, a sziget második legnagyobb városa, Playa de Palma és Alcúdia között fekszik az országút mentén.
  • Valldemossa, mely Frédéric Chopinnak és George Sandnak (Egy tél Mallorcán) adott otthont.
  • Sóller, kirándulóhely és üdülőhely, Palmából kisvasút köti össze, mely a hegyvidéken át vezet.
  • Manacor, a bútorgyárak városa.
  • Pollença, két hegy között fekvő kultúrváros, ahol a Calvari lépcsősor 365 foka található.
  • Portocristo, mely a Coves del Drach (Sárkánybarlang) barlangi sétáról híres.

Kolostorok

  • Santuari de Cura (Puig de Randa, Algaida, 540 m magasan)
  • Santuari de Montision (Porreres, 263 m magasan)
  • Ermita de Sant Miquel (Montuiri, 246 m magasan)
  • Ermita de Bonany (Petra, 317 m magasan)
  • Santuari de Sant Salvador (Felanitx, 510 m magasan)
  • Ermita de Betlem (Artà)
  • Ermita de la Victòria (Alcúdia, 400 m magasan)
  • Santuari des Puig de Maria (Pollença, 333 m magasan)
  • Santuari de Lluc (Escorca/Lluc 550 m magasan)
  • Ermita de Santa Magdalena (Inca, 304 m magasan)
  • Ermita de la Trinitat (Valldemossa, 540 m magasan)

Közlekedés:

A sziget megközelítése a Palma de Mallorca nemzetközi repülőtéren (Son San Joan (PMI)) keresztül a leggyorsabb, mivel járatok nem csak Spanyolország városaiból (Barcelona, Valencia, Madrid, Alicante, Bilbao, stb), hanem Európa több városaiból indulnak. A szigeten található még egy kisebb repülőtér, az Aeropuerto de Son Bonet, ez azonban csak kisebb sportgépeket és helikoptereket fogad.

Mallorca közlekedési infrastruktúrája fejlett. Vonattal el lehet jutni Palmából Manacorig, illetve a történelmi Palma-Soller vasútvonalon Sollerig. A nagyobb városok autópályákkal, és gyorsforgalmi utakkal vannak összekötve. Az utak kifejezetten jó minőségűek. A buszközlekedés szintén fejlett, mind távolsági, mind helyi, városi viszonylatban. A hajóközlekedés kiemelt szerepet játszik a sziget életében. Mind a szigetcsoport környező szigetei, mind a kontinens elérhető menetrend szerinti hajójáratokkal.

Média:

Rádióadók

  • IB 3
  • Radio Mallorca Ser
  • Radio Popular Cope
  • Última Hora Radio
  • Radio Nacional de España
  • Onda Cero
  • Radio Jove
  • Radio Balear
  • Radio gaggi
  • Inselradio 95,8/99,6 (német nyelvű)
  • Maxima.FM (megszűnt 2006-ban)
  • Kiss FM
  • Cadena Dial Mallorca

Televízióadók

  • IB 3
  • T.V.E. Balear
  • M-7
  • Canal 4
  • TV 3