Etarget

görögország

A legszebb görögországi üdülő helyek, melyek közül a legmagyarosabb Sarti, a legmelegebb Tolo, a leggyönyörűbb Stavros, Vrasna, Asprovalta, legpiszkosabb Paralia, legkülönlegesebb Nei Pori, leghomokosabb Korfu / Sidari, legszabadabb Thassos és a legrejtélyesebb Zakynthos...

Etarget

Barcelona

Barcelona (spanyolul [barθe'lona], katalánul [bərsə'lonə]) Spanyolország második legnagyobb városa, Katalónia fővárosa, a területét és népességét tekintve első helyen álló Madrid spanyol főváros „örök riválisa”. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemváros, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.

Fekvése

A város Katalónia autonóm közösségben, Barcelona tartományban és Barcelonès járás területén, a Földközi-tenger partján fekszik. 160 km-rel a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. A Llobregat és Besòs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai-síkságon (Llano de Barcelona). A Katalóniai-hegységhez tartozó Parti-hegylánc vonulatai szegélyezik, délről a Garraf-hegység, nyugatról a Colserolla. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a város északi részén (532 m) és a Montjuic a nyugati, tengerfelőli oldalon (213 m).

Történelme

A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, akik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.

1698‑as Barcelona térkép

I. e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthágói hadvezér alapította meg a mai helység elődjét, mely először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.

I. e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett – előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.

414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került s fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.

716-ban a mórok Al Hurr kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el.

801-ben Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette. 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi – tenger vezető kereskedővárosává vált.

A 16. században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.

1701–13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia Bourbon-házból származó V. Fülöp spanyol király csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztították.

1778-ban III. Károly király felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagymúltú barcelonai kikötő, a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században a város visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.

1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.

1931-ben kikiáltották az I. Spanyol Köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első Katalán Parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.

1975-ben, a diktatúra megszűnése után ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az autonóm tartomány székhelyévé pedig Barcelonát nevezték ki.

1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.

Közigazgatás:

Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre (distrito) osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azoknak a korábban független településeknek, melyeket a 19-20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket negyedekre (barrio) osztják.

  • 1. kerület: Ciutat Vella. A város történelmi központja. Negyedei: El Raval, Barri Gòtic (Gótikus negyed), La Barceloneta, Barri de la Ribera.
  • 2. kerület: Eixample. Negyedei: Sant Antoni, Esquerra de l’Eixample, Dreta de l’Eixample, Barri de la Sagrada Família, Fort Pienc, Sant Anton
  • 3. kerület: Sants-Montjuïc. Negyedei: Poble Sec, La Marina, La Font de La Guatlla, La Bordeta, Hostafrancs, Sants, Badal.
  • 4. kerület: Les Corts. Negyedei: Les Corts, La Maternitat, Pedralbes.
  • 5. kerület: Sarrià-Sant Gervasi. Negyedei: Tres Torres, Sarrià, Vallvidrera, Bonanova, Sant Gervasi, Putxet-Farró, Galvany.
  • 6. kerület: Gràcia. Negyedei: Vallcarca, El Coll, La Salut, Gràcia, El Camp d’en Grassot.
  • 7. kerület: Horta-Guinardó. Negyedei: Horta, El Carmel, La Teixonera, El Guinardó (Alt i Baix), La Clota, La Vall D’Hebron, Montbau.
  • 8. kerület: Nou Barris. Negyedei: Can Peguera, Porta, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Prosperitat, Vallbona, Verdum, Vilapicina, Roquetes, Trinitat Vella, Trinitat Nova, Torre Baró, Torre Llobeta, Turó de la Peira.
  • 9. kerület: Sant Andreu. Negyedei: La Sagrera, Congrés, Trinitat Vella, Bon Pastor, Sant Andreu, Navas, Baró de Viver.
  • 10. kerület: Sant Martí. Negyedei: Diagonal Mar, Fort Pius, San Martí de Provençals, Poble Nou, La Verneda, El Clot, Vila Olímpica del Poblenou.

Népesség

  • Demográfiai adatok
1900–2005
1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1981 1991 2001 2005
533.000 587.411 710.335 1.005.565 1.081.175 1.280.179 1.557.863 1.745.142 1.754.900 1.681.132 1.505.325 1.593.075

Eixample, Gràcia

  • Sagrada Família (kat. Temple Expiatori de la Sagrada Familia): 1882-2026 (?), a Szent Család temploma, Gaudí műve. Az UNESCO kulturális Világörökség része kriptája és a Születés kapuja.
  • Passeig de Gràcia (sp. Paseo de Grácia):
    • Casa Milá: 1906–1910, Gaudí műve, a Világörökség része.
    • Casa Batlló: 1904–1906, Gaudí alkotta, a Világörökség része.
    • Casa Amattler: 1907, Josep Puig i Cadafalch alkotása.
  • Plaça de Catalunya: Eusebi Arnau és Josep María Subirachs szobraival.
  • A Katalán Zene Palotája (kat. Palau de la Música Catalana): modernista jellegű épület, a Világörökség része.

Ciutat Vella

  • Kikötő (kat. Port Vell): Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta sétánya.
  • Ciudadela Park: az 1888–as Világkiállítás helyszíne, benne az Állatkert és a Zoológiai Múzeum.
  • Ramblák (kat. Les Rambles, sp. Las Ramblas):
    • A Plaça Reial klasszicista jellegű árkádos tér, mely a Ramblákról nyílik a Három Grácia-szökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival.
    • Az Operaház (kat. Gran Teatre del Liceu): 1848-ban épült, 3500 fős befogadóképességű színházi épület.
    • A Perui Alkirálynő Palotája (kat. Palau Virreina): barokk polgári épület, benne az Iparművészeti Múzeummal és a Cambó-gyűjteménnyel.
    • Güell-palota (kat. Palau Güell): UNESCO Világörökség, 1885–1889 között készült Gaudí tervei szerint, Güell gróf megrendelésére. 1954 óta Színházi Múzeum, jelenleg restaurálás alatt áll.
    • Erotika Múzeuma
    • La Buqueria gyümölcs – és halpiac.
  • Gótikus negyed (kat.Barri Gótic, sp. Barrio Gótico): a Mons Taber hegyén, a katedrális körül helyezkedik el.
    • Santa Eulália-katedrális (kat. Catedral de Santa Eulalia)
    • Nagy Királyi Palota (kat. Palau Reial Major)
    • Federico Marés Múzeum (kat. Museu Frederic Marés, sp. Museo Frederico Marés)
    • Fődiakónus Palotája, ma Levéltár
    • Katalán Kormány székháza (kat. Palau de la Generalitat)
    • Picasso-múzeum (kat. Museu Picasso)

Sants-Montjuïc

  • Placa d’Espanya: az 1929-es Világkiállítás helyszíne, Kongresszusi Központ és kiállítási pavilonok, az egykori Las Arenas bikaviadal aréna, José María Jujol szökőkútja.
  • Montjuïc: Olimpiai Ring az Olimpiai Stadionnal (kat. Estadi Olímpic), Joan Míró Alapítvány, Görög Színház, Citadella (kat. Castell de Montjuïc), mely ma Hadtörténeti Múzeum.

Les Corts

  • Nou Camp: az FC Barcelona Stadionja, Francesc Mitjans alkotása.
  • Pedralbes-kolostor.

Nou Barris, Sant Andreu, Sant Martí

  • Olimpiai Falu és Olimpiai Kikötő (kat. Port Olímpic)
  • Forum 2004: új kongresszusi központ.
  • Torre Agbar: 2001–2005, Jean Nouvel alkotása, irodaház a Glóries közlekedési csomópont mellett.

Kultúra

Barcelona néhány neves múzeuma

  • Katalán Nemzeti Múzeum (kat. Museu Nacional d’Art de Catalunya, sp. Museo Nacional de Arte de Cataluña), rövidítve: MNAC, a világ egyik leggazdagabb román kori gyűjteménye, a Montjuic-on.
  • Kortárs Művészetek Múzeuma (kat. Museu d’Art Contemporani de Barcelona, sp. Museo de Arte Contemporáneo de Barcelona), rövidítve: MACBA, a városközpontban.
  • A Kortárs Kultúra Központja (kat. Centre de Cultura Contemporània de Barcelona, sp. Centro de Cultura Contemporánea de Barcelona), rövidítve: CCCB, a Raval városrészben.
  • Joan Míró Alapítvány (kat. Fundació Joan Miró, sp. Fundación Joan Miró), a katalán festő remekeivel, a Montjuic–on.
  • Picasso Múzeum (kat. Museu Picasso, sp. Museo Picasso de Barcelona), Picasso korai műveinek gyűjteménye a városközpontban.
  • Antoni Tápies Alapítvány (kat. Fundació Antoni Tápies, sp. Fundación Antoni Tàpies), a festő alapítványi múzeuma az Eixample–n.
  • Tudományos Múzeum (kat. Museu de la Ciència i de la Tècnica de Catalunya, sp. Museo de la Ciencia), jelenleg új néven: “CosmoCaixa”, a Tibidabo lábánál.
  • Barcelonai Történeti Múzeum (kat. Museu d’Història de la Ciutat), a Barceloneta negyedben, a kikötőben.
  • Poble Espanyol, Spanyolország építészetét bemutató falumúzeum

A város legismertebb színházai és filmszínházai

A kulturális élet egyik központja az Avenida del Paralelo (kat. Avinguda Paralel), ahol a színpadi élet koncentrálódott, egyik legnevesebb épülete az “El Molino”, a katalán Moule Rouge volt (2006 nyarán lebontották).

Barcelona rangos színpadai jelenleg a következők:

  • Gran Teatre del Liceu, a tulajdonképpeni operaház, a Ramblákon áll.
  • Teatre Nacional de Catalunya, a Katalán Nemzeti Színház, klasszikus előadásokat mutat be.
  • Teatre Grec, a görög színház a Montjuich-on.
  • Teatre Lliure, szabadtéri színpad, a legextrémebb, legvagánsabb darabok bemutatóit rendezik itt.

Az Eixample és a Ciutat Vella területén több színház is koncentrálódott, ezek a következők: Teatro Condal, Teatro Poliorama, Teatro Romea, Teatro Victoria, és az El Mercat de les Flors, ahol főleg zenei darabokat, komédiákat láthatnak nézői.

A hagyományos színház mellett mozikat is találunk nagy számban a fővárosban: Filmoteca de la Generalidad de Cataluña, Verdi Mozi, Méliès Mozi stb.

Sport

Olimpiai város

Barcelona az 1992. évi nyári olimpiai játékok (XXV.) színhelye volt. A rendezvény a városban négy helyszínen zajlott mintegy 168 ország részvételével. A fő helyszín a Montjuic hegye volt, ahol kiépült az Anilla Olimpica, azaz Olimpiai Ring az egykori olimpiára szánt stadion felújításával. Ugyanezen a helyen áll még a San Jordí Sportpalota (kat. Palau Sant Jordí) és a Picornell Sportuszoda is, több más sportpálya kíséretében.

Camp Nou, pálya és lelátó

Labdarúgás

Barcelona a spanyol és katalán futball fellegvára. Csapatai:

  • a Fútbol Club Barcelona, röviden FC Barcelona, stadionja a Camp Nou 1957 óta, alapítása: 1899.
  • a Real Club Deportivo Español, röviden Español vagy RCD Espanyol, jelenleg az Olimpiai Stadiont használja.

Építészek

  • Antonio Gaudí i Cornet (Reus, 1852. június 25. – Barcelona, 1926. június 10.), katalán építész és szobrászművész
  • Lluís Domènech i Montaner (1850-1923), katalán építész
  • Josep Puig i Cadafalch (1867, Mataró-1953, Barcelona), katalán építész
  • Josep Maria Jujol (Josep Maria Jujol i Gibert), (1879, Tarragona-1949, Barcelona), katalán építész
  • Josep Maria Pericas, katalán építész
  • Joan Rubió i Bellver (Reus, 1870. április 24. – Barcelona, 1952. november 30.), katalán építész
  • Enric Sagnier i Villavecchia (Barcelona, 1858-Barcelona, 1931), katalán építész
  • Salvador Valeri i Pupurull (Barcelona, 1873-1954), katalán építész
  • Josep Vilaseca i Casanovas (Barcelona 1848-1910), katalán építész
  • Francesc Mitjans i Miró (1909, Barcelona), katalán építész
  • Arata Isozaki (1931), japán építész
  • Josep Lluís Sert i López, (Barcelona, 1902. július 1. – Barcelona, 1983. március 15.), katalán építész

Szobrászművészek

  • Eusebi Arnau i Mascot (Barcelona, 1864-1933), katalán szobrászművész.
  • Josep Llimona i Bruguera (* Barcelona, 1864- Barcelona, 1934), katalán szobrászművész.
  • Josep María Subirachs (* Barcelona, 1927. március 11.), szobrász- és festőművész.

Festőművészek

  • Ramón Casas i Carbó (Barcelona, 1866. január 4. – 1932, február. 29.) katalán festőművész és grafikus
  • Santiago Rusinol festőművész és író
  • Josep Triadó i Mayol (Barcelona, 1870 – 1929), katalán festőművész
  • Antoni Tápies i Puig (Barcelona, 1923.december 13.*), katalán festő- és szobrászművész
  • Joan Miró i Ferrà (Barcelona, 1893. április 20. – Palma de Mallorca, 1983. december 25.); katalán festőművész, grafikus és keramikus
  • Josep Maria Sert y Badía (Barcelona, 1876 – 1945), katalán festőművész.

Előadóművészek

  • José Carreras (Josep María Carreras i Coll), (Barcelona, 1946. december 5.) operaénekes, tenor
  • Montserrat Caballé (Maria de Montserrat Viviana Concepción Caballé i Folc), (Barcelona, 1933.) operaénekesnő, szoprán

Más híres emberek

  • Xavier Rubert de Ventós (1939-) katalán filozófus, politikus Barcelonában született, él és tanít