Etarget

görögország

A legszebb görögországi üdülő helyek, melyek közül a legmagyarosabb Sarti, a legmelegebb Tolo, a leggyönyörűbb Stavros, Vrasna, Asprovalta, legpiszkosabb Paralia, legkülönlegesebb Nei Pori, leghomokosabb Korfu / Sidari, legszabadabb Thassos és a legrejtélyesebb Zakynthos...

Etarget

Andalúzia

Andalúzia (spanyolul Andalucía, IPA [andaluˈsiˑa] vagy [andaluˈθiˑa] ) Spanyolország európai részének legdélebbi tájegysége és autonóm közössége. A Gibraltárral és Portugáliával is határos tartomány a Sierra Nevada több ezer méteres csúcsaitól egészen a Costa del Sol homokos tengerpartjáig terjed. Andalúziát világszerte gyönyörű városairól, mecsetjeiről, a bikaviadalokról, pompás lovairól és sherryjéről ismerik.

A tartomány neve a középkori arab megszállók (mórok) által létrehozott állam, al-Andalúsz nevéből származik, amelynek bizonytalan eredetű végső forrása valószínűleg vandálok lakta területre utal.

Andalúziai-medence (Depresión Bética)

l volt, de a Sierra Nevada és a Sierra Morena folyói lassan feltöltötték. A hatalmas síkságnak ezer arca van. A medencét Andalúzia legnagyobb folyója, a Guadalquivir élteti, partján mindig dús a növényzet. A mediterrán éghajlatra jellemző babérerdők, olajfaligetek és mandulafenyők borította alföld, a szárazföld belseje felé egyre dombosabbá és szárazabbá válik. Mindenhol megszokott az okkersárga talaj, amely a végeláthatatlan búzamezőket táplálja. A medencében terül el többek között Sevilla és Córdoba városa is. A narancs- és citromligetek, a pálmák és jázminbokrok illattal telítik meg a tájat.

Hegyvidékek

A tartomány igazi arcát a hegységek adják meg. Északon húzódnak a Sierra Morena és a Bétikai-hegység láncai, míg a déli partok mentén a Sierra Nevada hófödte csúcsai magasodnak. Ezeken a vidékeken épültek a kicsi, fehérfalú házakkal teletűzdelt, csendes falvak. A hegyek ormain gyakran hajdani erődök, várak romjait látjuk. A vadregényes táj értékeit nemzeti parkok őrzik. Hatalmas vonulataival a Sierra Nevada Spanyolország kontinensen fekvő részének legmagasabb hegysége. A Mulhacén-csúcs 3478 méter magasra emelkedik a part homokos strandjai fölé. Ebben a magasságban nyáron is hó fedi a vidéket, így a Sierra Nevada az ország egyik síközpontjává vált.

Partvidékek

Tengerparti szakaszai északról déli irányba haladva:

  • Costa de Almería
  • Costa Tropical
  • Costa del Sol: Andalúzia négy partszakasza közül a legismertebb. Neve napos partot jelent, ami utal arra, hogy egy évben 320 napon biztosan süt a nap. 230 km-es partvonalát szinte mindenhol hotelek, strandok övezik Motriltól egészen La Lineaig. Costa del Sol-t ma már Európa Kaliforniája, sőt Floridájaként emlegetik a lenyűgöző fekvése és páratlan klímája miatt. Ez Spanyolország és egyúttal Európa legdélebbi csücske, amelyet Afrikától, egy mindössze 14 km széles szoros választ el La Lineánál, illetev Gibraltárnál. Costa del Sol-on az európai színvonalú infrastruktúra, közbiztonság, egészségügyi ellátás, és a történelmi emlékek, hagyományok, valamint a városiasodás és a természet pompásan megférnek egymás mellett
  • Costa de la Luz

Nemzeti parkjai:

  • Doñana Nemzeti Park (Parque Nacional de Doñana) – Huelva és Sevilla tartomány
  • Sierra Nevada Nemzeti Park (Parque Nacional de Sierra Nevada) – Granada és Almería tartomány

Történelem

A föníciaiak kora

A főníciaiak erős kolóniát hoznak létre a déli partvidék legendás városában, Tarsisban. Első világosan körvonalazható államuk, Tartésszosz királyság a Guadalquivir torkolatánál feküdt. Írott törvényeik voltak, a mezőgazdaság és a fémművesség erős városfejlődést alapozott meg.

A rómaiak kora: Baetica

A rómaiak az ie. 2 században hódították meg a mai Andalúziát és Lusitania provinciával együtt létrehozták Hispania Citeriort, mely a leggyorsabban és legszervesebben romanizálódó területek közé tartozott. Szenátusi és császári ellenőrzés alatt állt, mely a római közigazgatás alapegysége volt. Plinius szerint 175 fallal övezett város volt a területén: 9 kolónia, 10 római és 27 latin város, 6 szabad város, 3 föderáció, 120 adófizető község. Baetica a szőlő, az olajbogyó, a búza és az árpa ill. a gyümölcstermesztés központja.

A vizigót uralom

Először ez a régió, Sevilla volt a vizigótok központja, de ez áthelyeződött Toledóba. A vizigótok (nyugati gótok) kereszténységet felvett nép volt, ma is sok templomuk nyoma fellelhető a mai templomok alapjaiban (például a cordóbai Mezquitában)

Az arab uralom: „A csodás al-Andalúsz”

711-ben az arabok (mórok) Tárik hadvezér vezetésével (7000 gyalogos berber harcos) átkelve a Gibraltári-szoroson a félszigetre, beavatkoznak a vizigót polgárháborúba és uralmuk alá hajtják a területet.

714 után Asztúria, Galícia, Baszkföld kivételével a damaszkuszi Omajjádok tartománya lesz az egész félsziget.

732-ben a Tours-i csatában (magyar nyelvterületen poitiers-i csata néven ismert), Martell Károly kiűzi az arabokat Galliából,(csaknem a teljes mai Franciaországból) de részben e déli frank területek, valamint a mai Spanyolország és Portugália szinte teljes területei még évszázadokig a mórok kezében maradnak. Az arab-mór uralom központjai: Córdoba, Sevilla, Granada, gazdasági központjai: Málaga, Almería.

Córdoba fénykora

756-ban a Córdobába menekült I. Abdar-Rahmán omajjád uralkodó megalapítja a Córdobai Emirátust, önálló államát, mely a félsziget jelentős területére kiterjed. A korszakban bevezetik a mesterséges öntözést, fejlődik a selyem- és fegyvergyártás, felvirágzik a gazdaság és a kultúra. A Córdobai Emirátusra általában jellemző a vallási türelem; a keresztények közül sokan áttérnek az iszlám hitre.

778-ban Nagy Károly vereséget szenved a roncesvalles-i hágóban, ezzel elveszti meghódított területeit; Roland gróf halála.

928–1031 között a Córdobai Kalifátus kora (központ: Toledo). III. Abdar-Rahmán felveszi a kalifa címet. Ez az andalúziai mór kultúra csúcspontja, mecsetek, könyvtárak, paloták épülnek. 930-ban a kalifa elfoglalja Északnyugat-Afrikát.

1031-ben III. Hisám, az utolsó omajjád kalifa megbukik; a kalifátus 20 független részbirodalomra hullik szét.

1086-ban észak–afrikai berberek, az almorávidák megvédik az iszlám államot a keresztények hódításaival szemben, és a déli területeket egyesítik afrikai birodalmukkal.

1146-ban az almorávidák birodalmát meghódítják a berber almohádok, akik megszilárdítják az iszlám uralmat.

1212-ben Mohamed-al- Naszír kalifa vereséget szenved Tolosa mellett a keresztény seregektől, az almohádok birodalmának széthullása; Córdobát, Cádízt és Sevillát visszafoglalják a keresztények.

Granada fénykora

1238–1492: a granadai emirátus a Naszridák uralma alatt áll. 1238-ban Beni Naszr megalapítja az emirátust Malagával és Almeríával, Granada a félsziget leggazdagabb városa s egyben kulturális központja.

1246-ban Granada mór uralkodói a kasztíliai király adófizetőivé vállnak, hogy elkerüljék a fegyveres harcot.

1292-ben az emirátus elveszíti Tarifát, Gibraltárt, Algecirast, e területek Kasztília kezére kerülnek.

1300–1400 között: Granada kulturális fénykora. 1333-ban Gibraltár visszahódítása.

1479-ben IV. Sixtus pápa rendeletet ad ki a Granada ellenes keresztes hadjáratról.

1481-ben Kasztília tizenegy éves harcot kezd a mórok ellen, melyben Európa legjobb hadserege vonul fel a mórok ellen. 1492-ben Málaga és Granada visszavétele után XI. Abu – Abdallah Afrikába vonul vissza, a mórok és a zsidók kiűzése visszaveti az ország gazdasági fellendülését.

Közigazgatás

1981 óta autonóm közösség (mint történelmi tartomány) – a Spanyol Alkotmány 151. szakasza alapján. Autonómiai statútuma kimondja, hogy a kormánynak két intézménye van:

  • A Képviselőtestület (Junta de Andalucía): a Parlamentnek megfelelő testület, melyben 109 képviselő ül, további hivatala: a Kormányzótanács (Consejo de Gobierno), és a presidente de la Junta (a Képviselőtestület elnöke) – mely a presidente del Consejo (a Kormányzótanács elnöke) egyben. A Junta elnöke José Antonio Griñán Martínez.
  • Az Andalúz Fellebbviteli Bíróság (Tribunal Superior de Justicia de Andalucía): feladata a közösségi intézmények közti rend fenntartása.

Tartományok

Andalúziát közigazgatásilag 8 tartományra (provincia) osztják az 1833–ban született királyi dekrétum alapján. Real Decreto de 30 noviembre de 1833

  • Almería (611 037 lakos) – közigazgatási székhelye: Almería
  • Cádiz (1 178 773 lakos) – közigazgatási székhelye: Bahía de Cádiz (Cádiz-Jerez de la Frontera) – 623 528 lakos
  • Córdoba (784 057 lakos) – közigazgatási székhelye: Córdoba – 318.628 lakos
  • Granada (854 419 lakos) – közigazgatási székhelye: Granada – 450.439 lakos
  • Huelva (482 965 lakos) – közigazgatási székhelye: Huelva
  • Jaén (657 714 lakos) – közigazgatási székhelye: Jaén
  • Málaga ( .453 409 lakos) – közigazgatási székhelye:Málaga- 1.019.292 lakos
  • Sevilla (1 811 177 lakos) – közigazgatási székhelye: Sevilla – 1.594.081 lakos

Járások

A provinciák mellett létezik az ún. comarca–rendszer, mely megfelel a járási rendszernek. Ezeknek a száma: 59.

Almería tartomány járásai

A tartomány területén fekvő járások száma: 7.

  • Valle del Almanzora járás (Comarca de Valle del Almanzora)
  • Alpujarra Almeriense járás (Comarca de la Alpujarra Almeriense)
  • Los Filabres – Tabernas járás (Comarca de Los Filabres – Tabernas)
  • Levante Almeriense járás (Comarca del Levante Almeriense)
  • Los Vélez járás (Comarca de los Vélez)
  • Poniente Almeriense járás (Comarca del Poniente Almeriense)

Cádiz tartomány járásai

Cádiz tartomány járásai

A tartomány területén fekvő járások száma: 6.

  • Bahía de Cádiz járás (Comarca de la Bahía de Cádiz)
  • Campiña de Jerez járás (Comarca de la Campiña de Jerez)
  • Campo de Gibraltar járás (Comarca del Campo de Gibraltar)
  • Costa Noroeste járás (Comarca de la Costa Noroeste)
  • La Janda járás (Comarca de La Janda)
  • Sierra de Cádiz járás (Comarca de la Sierra de Cádiz)

Córdoba tartomány járásai

Córdoba tartomány járásai

A tartomány területén fekvő járások száma: 7.

  • Alto Guadalquivir járás
  • Campiña Este – Guadajoz járás
  • Campiña Sur járás
  • Subbética járás (Comarca Subbética)
  • Valle de los Pedroches járás
  • Valle del Guadiato járás
  • Vega del Guadalquivir járás

Granada tartomány járásai

Granada tartomány járásai

A tartomány területén fekvő járások száma: 10.

  • Alhama járás (Comarca de Alhama)
  • Alpujarra Granadina járás (Comarca de la Alpujarra Granadina)
  • Baza járás (Comarca de Baza)
  • Costa Tropical járás (Comarca de la Costa Tropical)
  • Guadix járás (Comarca de Guadix (Accitania))
  • Huéscar járás (Comarca de Huéscar)
  • Loja járás (Comarca de Loja)
  • Los Montes járás (Comarca de Los Montes)
  • Valle de lecrín járás (Comarca del Valle de Lecrín)
  • Vega de Granada járás (Comarca de la Vega de Granada)

Huelva tartomány járásai

Huelva tartomány járásai

A tartomány területén fekvő járások száma: 6.

  • El Andévalo járás
  • El Condado járás
  • Costa Occidental járás
  • Cuenca Minera járás
  • Comarca Metropolitana de Huelva járás
  • Sierra de Huelva járás

Jaén tartomány járásai

Jaén tartomány járásai

A tartomány területén fekvő járások száma: 10.

  • Sierra Sur járás
  • Área Metropolitana de Jaén járás
  • Campiña de Jaén járás
  • El Condado járás
  • La Loma járás
  • Las Villas járás
  • Sierra de Cazorla járás
  • Sierra de Segura járás
  • Sierra Mágina járás
  • Sierra Morena járás

Málaga tartomány járásai

Málaga tartomány járásai

A tartomány területén fekvő járások száma: 6.

  • Comarca de Antequera járás
  • La Axarquía járás
  • Costa del Sol Occidental járás
  • Área Metropolitana de Málaga járás
  • Valle del Guadalhorce járás
  • Serranía de Ronda járás

Sevilla tartomány járásai

Sevilla tartomány járásai

A tartomány területén fekvő járások száma: 9.

  • Aljarafe járás (Comarca de Aljarafe)
  • Área Metropolitana de Sevilla járás (Comarca de la Área Metropolitana de Sevilla)
  • Bajo Guadalquivir járás (Comarca del Bajo Guadalquivir)
  • Campiña de Carmona járás (Comarca de la Campiña de Carmona)
  • Campiña de Morón y Marchena járás (Comarca de la Campiña de Morón y Marchena)
  • Écija járás (Comarca de Écija)
  • Sierra Sur járás (Comarca de la Sierra Sur)
  • Sierra Norte járás (Comarca de la Sierra Norte)
  • Vega del Guadalquivir járás (Comarca de la Vega del Guadalquivir)

Népesség

A következő táblázat a több mint 100.000 fős lakossággal rendelkező településeket mutatja a Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE), 2006. évi adatai alapján.

N. Település Tartomány Lakosság
2006
Incr. resp.
2005
Var. resp.
2005
Lakosság
2005
1 Sevilla Sevilla 704.414 1uparrow.png 260 0,04% 704.154
2 Málaga Málaga 560.631 1uparrow.png 2.344 0,42% 558.287
3 Córdoba Córdoba 322.867 1uparrow.png 1.703 0,53% 321.164
4 Granada Granada 237.929 1uparrow.png 947 0,40% 236.982
5 Jerez de la Frontera Cádiz 199.544 1uparrow.png 3.269 1,67% 196.275
6 Almería Almería 185.309 1uparrow.png 3.607 1,99% 181.702
7 Huelva Huelva 145.763 1uparrow.png 613 0,42% 145.150
8 Cádiz Cádiz 130.561 1downarrow red.png -1.252 -0,95% 131.813
9 Marbella Málaga 125.519 1uparrow.png 1.186 0,95% 124.333
10 Jaén Jaén 116.769 1uparrow.png 229 0,20% 116.540
11 Dos Hermanas Sevilla 114.672 1uparrow.png 2.399 2,14% 112.273
12 Algeciras Cádiz 112.937 1uparrow.png 1.654 1,49% 111.283

Az andalúz dialektus

Andalúziában a kasztíliai spanyol nyelv déli változatát beszélik, amely a kiejtésére nézve – főleg a falvakban – erősen különbözik a standard spanyoltól. Az andalúzok nagyon gyorsan beszélnek, több hangot nem ejtenek, vagy nem úgy ejtenek ki, ahogy a művelt köznyelvben, így nagyon oda kell figyelni ahhoz, hogy megértsük őket. Bár nyelvük írásban nem különbözik a spanyol köznyelvtől, voltak már próbálkozások saját, kiejtést jelölő helyesírás bevezetésére.

Turizmus

A tartomány története és sok körülmény is közrejátszott abban, hogy Andalúzia gazdasága nem tartozik a legvonzóbbak közé az országban. A második világháború előtti Franco-rezsim olcsó munkaerőt és nyersanyagot sajtolt ki a tartományból. Az egyre szegényebb régiót az 1950-es években sikerült kicsit magához téríteni, amikor felfedezték Andalúzia tarkaságát, strandjait. Innentől kezdve turisták árasztották el az addig elzárt, szegény területeket. Az Európai Unió is foglalkozott Andalúzia felzárkóztatásával, de a segélyek csak a tartomány nyugati részének iparosodásához volt elég, amelynek központja Sevilla és Huelva. Ezen felül az infrastrukturális támogatások legalább mindenhol megalapozták az andalúz sikerágazat, a turizmus fejlődését. A tartomány lakóinak nagy része ugyanis ebből az szolgáltatási ágazatból él.

Mezőgazdaság

Az idegenforgalmon kívül azonban vannak még kiemelt iparágai a déli tartománynak. Ilyen a szőlőtermesztés és ehhez szorosan kapcsolódik a bortermelés. Ahhoz képest, hogy Andalúzia Spanyolország második legnagyobb bortermelő tartománya, nem sok szőlőültetvénnyel találkozunk az utak mentén. A sikert egy speciális, világszerte ismert fajta hozta az andalúz borászoknak, ugyanis a sherry őshazája ez a tartomány.

A szőlő mellett megterem itt az olajbogyó, a citrusfélék, a dohány, a gyapot, a fűszerpaprika és más zöldségféle. A feldolgozásra több üzem is létesült, ezek adják az andalúz ipar gerincét. A földművelés mellett az állattenyésztésnek is nagy hagyományai vannak.

A száraz területek juhnyájai mellett ismertek az andalúziai bikák, amelyeket gyakran a viadalokra tenyésztenek. Azonban a legismertebbek az itt nemesített fehér andalúziai lovak.

Ipar

  • Bányászat: Andalúzia hegyvidékei nemcsak a síelni vágyóknak hoznak hasznot. Évezredek óta ismert bányák sorakoznak a Sierra Morena és a Sierra Nevada völgyeiben. Higanyt, ólmot, rezet és piritet rejt a hegy gyomra. Ezek megmunkálása azonban ritkán történik Andalúziában.

Közlekedés

Cádiz tartomány Campo de Gibraltar járásában van az európai kontinens legdélebbi vasútállomása: az Algeciras város vasútállomása.

Kultúra

Andalúzia művészete

Mór mecsetek

A mórok nagy hatással voltak az egész ország nyelvére, kultúrájára, építészetére, hagyományaira. Andalúziában érték el a legnagyobb hatást, hiszen ez a terület volt a leghosszabb ideig mór kézen. Ma is élnek arabok a tartományban, de főleg az arab fürdők, a mecsetek és a kalifák, emírek palotái idézik a történelmi kort.

A mórok a sivatag népe, így a vizet szentként, minden élet alapjaként tisztelték. Mindemellett a Korán előírja az igaz hitűeknek a testi tisztaságot. Andalúziában ekkor tucatjával épültek az arab fürdők. Kiterjedt csővezeték hálózatokon keresztül folyt a meleg és a hideg víz a medencékbe. A közfürdőkben az egyik nap a férfiaké volt, míg a következő a nőké. A fürdőknek azonban nemcsak a megtisztulást kellett szolgálniuk, hanem érzéki elégedettséget is ki kellett váltaniuk a fürdőzőkből. Ezért igyekeztek díszes csempékkel borítani a fürdőket, és a vizet is általában kőszobrok köpték.

Az Alhambra híres udvara (oroszlán-kút)

A mórok minden városban megépítették vallásuk jellegzetesen szent helyeit, a mecseteket. A karcsú minaretek erdejében megbúvó mecsetek akkoriban a város szívének számítottak. Azonban a reconquista után a katolikus uralkodók majdnem minden mecsetet leromboltak, vagy keresztény templommá átépítettek. A paloták mellett így ma csak a mesteri mecsetet lehet látni. Ez utóbbiakra találhatunk igazán lenyűgöző példát Córdobában, a Mezquitát, a világ egyik legnagyobb mecsetjét. Egyik leghíresebb mór műemlék Granadában, az Alhambra, a város fölött fekvő erődítmény, melynek belseje csodálatos mór palotát rejt. A Sierra Nevada északi lejtőire is nagyszerű kilátással bíró palotát évente 2 millió turista keresi fel.

Azulejo

Aki ellátogat Andalúziába, sok helyen találkozik az azulejokkal. A házak, paloták és szinte minden épület belsejét ugyanis színes csempék, azulejok borítják. Külön művészeti ággá fejlődött a 13. század végén az arabok közvetítésével bekerült csempék gyártása. Használatukat nem a divat szeszélyei indokolták, hanem az a tény, hogy a csempe enyhíti a nyári hőséget. A színes, művészien kidolgozott csempék agyagból készültek. A mesterek először megfestették a táblákat, majd cinkkel, mangánnal, rézzel, vassal és kobalttal díszítették a csempéket. Ezután berakták őket egy kemencébe, és 24 órán keresztül 900 fokon égették. Végül 24 órán keresztül hűlni hagyták. Így váltak maradandóvá.

Flamenco

Paco de Lucía

Ezen a tájon alakult ki ez a tánc, s Andalúzia történelmének szinte minden cseppjét magába szívta . Az andalúz cigányok között terjedt el, és így hódította meg a világot. A mórok, cigányok, berberek, zsidók és spanyolok lakta Andalúziában a központi hatalom erőszakos katolicizmusa, inkvizíciója váltotta ki a cigányokból ezt az érzelemdús táncot. Ezért is olyan nehéz flamencót táncolni, hiszen a táncnak erős érzelmeket kell kifejeznie. Szerelmet, gyászt, bánatot és elnyomást öntenek tánclépésekbe, mozdulatokba. A flamenco szó eredete a holland flaming, melynek jelentése – a táncon kívül – „flamand” és „flamingó”. A nevet a madárhoz hasonló jellegzetes kéztartásról, illetve a kecses mozgásról kaphatta. A dinamikus tánc eredetileg tapssal kísért ének volt, de mára a tapsot felváltotta és kiegészítette az elmaradhatatlan kasztanyetta (castañuela), az énekhangot pedig kiegészíti a tánc és a gitár.

Hagyományok

Plaza de Toros de la Real Maestranza, Sevilla
  • Bikaviadal

Spanyolul corrida. A görög és római korban is létező mulatság a mórok közvetítésével keveredett Spanyolországba. IV. Károly spanyol király megtiltotta a bikaviadalok rendezését, mert túl véresnek és barbárnak tartotta. Csak a napóleoni időkben éledhetett újjá ez a szórakozás. Nem véletlen, hogy Andalúziával kapcsolatban merül fel a bikaviadal, hiszen a sevillai Plaza de Toros aréna az ország legnagyobbja. 20 ezer ember élvezheti és izgulhatja végig a torreádorok véres előadásait. A “nemzeti sport”-nak azért is van akkora sikere, mert a bikaviadalok immár társadalmi eseményekké váltak. Sokan járnak ide megbeszélni ügyes-bajos dolgaikat, sőt üzletek is köttetnek az aréna soraiban. Az évente 1000 bika és 3000 ló életét követelő attrakcióra jegyet szerezni nem könnyű feladat.

  • Semana santa

Andalúziában nem feledkezhetünk meg a katolikus hagyományokról, amelyek minden mediterrán nép esetében mélyen gyökereznek. A Semana santa, azaz Szent Hét, vagy idehaza Nagyhét a húsvét előtti héten veszi kezdetét, vasárnap. Ekkor körmenetek indulnak el a tartomány templomaiból, és hordozható állványzaton trónokat hordoznak körbe a városokban és falvakban. Ezeken Jézus vagy Mária ül. A gazdagon feldíszített trónusokat fehér leplekbe öltözött vezeklők, ahogy ott nevezik, penitentes követik. A leplek hagyománya még az inkvizíció idejéből ered. A penitenteseket követik a fekete ruhába öltözött, gyertyákat vivő nők, akiket servidoras-nak hívnak. A menet előtt katonai zenekar adja a ritmust. Az emberek gyakran könnybe lábadt szemekkel, keresztet vetve nézik végig, ahogy elhalad előttük a körmenet. Az sem ritka, hogy meg akarják érinteni a szobrokat.

Zsidó élet

A zsidó nép szerves része volt tartomány színes kultúrájának. Egyébként zárkózott kultúrájuk az évezredek alatt lassan keveredett, és hatott más népek hagyományaira. Az első zsidók a római korban telepedtek meg Hispánia déli részén. A nagy kolóniák szefárdoknak nevezték magukat, hiszen héberül Spanyolországot Szefaradnak nevezik. A Gibraltári-szoros miatt a kereskedelem az ő kezükben összpontosult, és nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy Andalúzia gazdasága javuljon. Saját nyelvük a szefárdi, ladino vagy zsidó spanyol (djudezmo, judeoespañol, ladino, sefardí), amely tulajdonképpen a kasztíliai spanyol archaikus (középkori) formája héber kölcsönszavakkal. A kegyelmet nem ismerő spanyol inkvizíció nemcsak az arabokat sújtotta, hanem minden olyan embert, akik nem tértek át a katolikus vallásra. Ebben a korban szinte minden zsidó elmenekült az országból, de nyelvüket megtartották, és mind a mai napig beszélik is Észak-Afrikában vagy Kis-Ázsiában.

Kulturális intézmények

Jelentős gyűjtemények, múzeumok:

  • Hispán-Muszlim Művészet Nemzeti Múzeuma (Museo Nacional de Arte Hispanomusulmán) (Granada): 1962 óta működik az Alhambrában, a középkori iszlám kultúra értékeit mutatja be.
  • Archeológiai Múzeum (Museo Arqueológico) (Sevilla): 1879-ben megalapított gyűjtemény, anyaga részt vett az 1929-ben tartott Iberoamerikai Kiállításon is. Érdekessége a mitikus Tartesszosz civilizációjának bemutatása.
  • Tartományi Archeológiai Múzeum (Museo Arqueológico Provincial) (Córdoba)
  • Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes) (Córdoba)
  • Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes) (Sevilla)(1840)
  • F.G.Lorca Múzeuma (Casa-Museo Frederico Garcia Lorca) (Fuente Vaqueros)
  • Picasso Alapítvány (Fundación Pablo Ruiz Picasso) (Málaga)

Andalúz borok

Sherrys hordók egy jerezi raktárban

Az ország második legnagyobb bortermelő tartományának már évezredes hagyományi vannak a borászat területén. Egy görög földrajztudós, Sztrabón írta le először, hogy Hispánia déli részén jó minőségű borok teremnek, amelyet a föníciaiak honosítottak meg a vidéken. Az évek során egyre finomodott a technika. 711-ben megjelentek az arab hódítók. Ugyan a Korán tiltja a szeszes italt, mégis az andalúziai borok népszerűek voltak az emirátusokban. Ebben az időben emelkedett ki a többi város közül Sheresh, a mai Jerez a borászatban. Innen kapta nevét a sherry, Andalúzia világszerte ismert bora. Az elsőként Amerikába induló hajók is pakoltak fedélzetükre a kellemes nedűből, és miután a spanyol hajók Indiába is elvitték a sherryt, ez lett az első bor, amely körbejárta a világot. Fehér szőlőből készítik, fűszerezése pedig hétpecsétes ősi titok. A fahordókban érlelt igazi sherry-márkákat Andalúzia-szerte lehet kapni. Ilyen márka a Gonzales Byass~~, a Sandeman vagy a Pedro Domecq.

Olívaolaj

Nemcsak az andalúz konyha, hanem az egész spanyol, sőt a mediterrán konyha egyik alapvető hozzávalója az olívaolaj. Az első olajfaligeteket a rómaiak hozták át Itáliából. A Guadalquivir folyó felső folyásánál alakultak ki a tartomány legnagyobb ültetvényei. Jaén provinciának például 80%-át borítják olajfaültetvények. Csak itt egyedül majdnem 13 ezer km²-nyi területet jelent. Az év során többször is terem az olajfa, és a szüretet minden helyen hagyományos mulatság kíséri.

Andalúzia híres szülöttei

Ibn Gabirol

Pablo Picasso

Federico García Lorca

Antonio Banderas

Bartolomé Esteban Murillo

Gustavo Adolfo Bécquer

Diego Velázquez